Mit ne csináljanak a szülők!

You are currently viewing Mit ne csináljanak a szülők!

Amennyiben szerhasználatot tapasztalnak a kamasz gyermeküknél!

Az utóbbi időben nagyon sok szülő fordul hozzám segítségkérésért, tanácsért. Nem tudják, hogy mivel tesznek jót, ha tiltanak, vagy ha nagyon is megengedőek, vagy támogatóak a szerhasználatban. Tudom, hogy a támogató szó elsőre furcsán hangzik, hiszen kinek jut eszébe támogatni a gyerekét a szerhasználatban. Pedig nagyon sokszor úgy gondolkoznak a szülők, hogy pl. inkább szívjanak otthon, alkalmanként, biztonságos környezetben, mint ellenőrizetlenül, idegen helyen. Ebben a bejegyzésben azokat a lehetőleg kerülendő reakciókat, cselekedeteket szedtem össze, amiket nagyon sokszor tesznek a tanácstalan szülők.

1. Ne reagáljon túlzottan érzelmileg!

Dühkitörések és kiabálás: Ha dühösen reagál, az elzárhatja a kommunikációs csatornákat, és a gyermeke védekező pozícióba kerülhet, ami megnehezíti a probléma közös megoldását.
Sírás és pánik: A gyermekét megijesztheti vagy bűntudatot kelthet benne, ha látja, hogy nagyon kétségbeesett Ön. Fontos, hogy nyugodt és összeszedett maradjon, hogy hatékonyan tudjon segíteni.

2. Ne alkalmazzon azonnali büntetést!

Azonnali szankciók: Például, ha azonnal eltiltja a szociális tevékenységektől, pl. a barátaitól, az növelheti a gyermeke elszigeteltségét és szorongását. Inkább próbálja megérteni, mi vezetett a szerhasználathoz, és dolgozzon együtt a gyermekével a probléma megoldásán.
Fenyítések és megvonások: A szigorú büntetések nem mindig hatékonyak, és akár tovább is súlyosbíthatják a problémát. Fontos, hogy támogató és megértő maradjon.

3. Ne hibáztassa saját magát vagy másokat!

Önvád: Önmaga hibáztatása elvonhatja a figyelmet a megoldáskeresésről és a gyermeke támogatásáról.
Mások hibáztatása: A környezet, tanárok vagy barátok hibáztatása feszültséget és konfliktust szülhet, ami tovább nehezítheti a helyzetet.

4. Ne hagyja figyelmen kívül a helyzetet!

Elhanyagolás: Ha úgy tesz, mintha semmi sem történt volna, azzal elhanyagolja a problémát, és a gyermeke úgy érezheti, hogy nem számíthat a támogatására.
Bagatellizálás: A probléma lekicsinylése azt sugallhatja, hogy a szerhasználat nem komoly, ami tovább növelheti a kockázatot.

5. Ne zárkózzon el a kommunikáció elől!

Bezárkózás: Ha nem hajlandó beszélgetni a gyermekével ezzel kapcsolatban, azzal elzárhatja a támogatás és a segítségnyújtás lehetőségét.
Ítélkezés és kritika: Próbáljon meg ítélkezés nélkül beszélgetni vele. Hallgassa meg a gyermeke nézőpontját anélkül, hogy azonnal kritizálná!

6. Ne hagyja figyelmen kívül a szakértői segítség lehetőségét!

Segítség elutasítása: Ne féljen szakemberhez fordulni. Egy pszichológus, addiktológiai tanácsadó segíthet a probléma megértésében és a megfelelő kezelési terv kidolgozásában.
Alternatív kezelések mellőzése: Fontos lehet alternatív kezelési módszereket is megfontolni, például támogató csoportokat ( hozzátartozói csoportok) vagy családi konzultációt, amelyek segíthetnek a helyzet javításában.

Ezek az ajánlások segíthetnek abban, hogy szülőként támogató és biztonságos környezetet teremtsenek gyermekeik számára, miközben elkerülik a szerhasználat okozta veszélyeket. Emlékezzünk arra, hogy a legfontosabb, hogy szeretettel, megértéssel és támogatással közeledjünk a problémákhoz, hogy együtt találhassunk megoldást.

+1. Végezetül néhány praktikus tanács:

Ne engedjük, hogy pl. otthon használjanak drogot!

Ne adjunk pénzt címzetten, tudottan úgy a gyermekünknek, hogy azt ő drogvásárlásra fogja használni.

Ne egyszerre, egy összegben adjunk zsebpénzt, hanem pl. heti rendszerességgel !

Legyen külön bankkártyája, ne a szülő kártyáját használja!

A cikk folytatásában majd arról fogok írni, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben!